A Cserhát délnyugati lezárását alkotó kettős andezithegy keleti, 528 m magas csúcsán emelkednek a vár szerény maradványai, az 1968-ban elbányászott magasabb nyugati csúcson, a Péter-hegyen állt, fallal–toronnyal övezett templom már csak régészeti dokumentációkból ismert.

Közvetlenül Somoskő település felett, már az I. világháborút követően „stratégiai okok miatt” itt meghúzott államhatár szlovák oldalán, egy 490 m magas bazalthegy csúcsán emelkednek az egyik leglátványosabb – ugyan nem annyira a középkor, mint a 16. század emlékét őrző – nógrádi vár jelentős, részben helyreállított romjai.

A Cserhát keleti szélén fekvő falutól északra emelkedő Várhegy közel 300 m magas, erdővel benőtt csúcsán emelkedő várrom mintegy 30x50 m-es, ovális alaprajzú magjához délkeletről – attól egy árokkal elválasztva – egy alacsonyabban fekvő, hasonló kiterjedésű elővár csatlakozik.

A nevét részben tőle kölcsönző nógrádi megyeszékhely felett, annak magjától északra, egy 625 m magas bazaltcsúcson emelkedik a megye legmagasabban elhelyezkedő vára, melyet gyakran még szakemberek is összetévesztenek a Börzsöny nyugati szélén található hasonló nevű erősséggel.

A megye névadó vára a Börzsöny keleti lábánál elterülő széles medencében, közvetlenül a névadó település házai fölé emelkedő hegykúp széles, meredek hegyoldalak övezte platóján épült.

A Cserhát keleti részén, közvetlenül a falu felett húzódó hegyhát nyugati végét elfoglaló 362 m magas sziklatömbön találjuk a talán legjelentősebb Árpád-kori részletekkel rendelkező – bár a késő középkorban jelentősen bővített, majd az utóbbi évtizedekben erősen kiépített, de a tájban még ma is látványos romként megjelenő – várunkat, Hollókő világörökségi védelmet élvező műemlékegyüttesének jelentős elemét.

A Börzsöny-hegység keleti szélének 444 m magas, meredek oldalú sziklabércén emelkednek hazánk egyik – Arany János „Szondi két apródja” című balladájának köszönhetően – legismertebb középkori hegyi várának az utóbbi években konzervált és részben kiegészített maradványai.

A Cserhát délkeleti vidékén, az azonos nevű falutól északnyugatra nyíló völgyből kiemelkedő, 310 m magas csúcson találhatóak hazánk mára már szinte az utolsó, jelentős méretű, feltáratlan hegyi várának romjai.

Salgótarján városközpontjától alig 1 km-re nyugatra, a Baglyaskőváralja településrész völgykatlanjában, található egy közel 290 m magas dombot koronázó kettős sziklatorony – a megye talán egyik legrégibb középkori magánföldesúri várának maradványaival.