baglyasko vara 02 1
baglyasko vara 01 1
baglyasko vara 03 1
baglyasko vara 04 1
baglyasko 05
baglyasko 06
baglyasko 08
baglyasko 09
baglyasko 10
baglyasko 11
baglyasko 12
baglyasko 13
baglyasko 15
baglyasko 16
baglyasko 17

Baglyaskő vára

Salgótarján városközpontjától alig 1 km-re nyugatra, a Baglyaskőváralja településrész völgykatlanjában, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága látogatóközpontja területén található egy közel 290 m magas dombot koronázó kettős sziklatorony – a megye talán egyik legrégibb középkori magánföldesúri várának maradványaival.

A mintegy 10 méterrel a környezete fölé emelkedő, szabálytalan formájú, szinte függőleges oldalú természetes képződmény felső részén egy téglalap-alaprajzú, alig 5×3 m-es alapterületű, sziklába vágott tér figyelhető meg, két vízszintes gerendafészekkel – az egykori fafödém nyomaival – s az északi oldalon egy bizonyára ablakként értelmezhető, ugyancsak sziklába vágott nyílással. Az oldalfalak jelentős részén kandallótól vagy nyílt tűzhelytől származó égett felület. A sziklatorony északi oldalán habarcsos törmelék húzódik, aljában mesterséges árok, amely elválasztja a többi oldalhoz képest enyhébben emelkedő északkeleti domboldaltól. Az egykori vár kiterjedése így 30×50 m-re tehető, kőfalazatok ma nem láthatóak a felszínen.

Régészeti feltárások hiányában ma még nem igazolható – de nem is zárható ki –, hogy itt állt a környék legjelentősebb Árpád-kori birtokos nemzetsége, a Kacsicsok Illés ágából származó Péter 1268-ban, név nélkül említett vára. Ezt három évvel korábban egy gömöri várjobbágy fiai megvédték az István herceggel konfliktusba került király, IV. Béla csapataival szemben. Baglyaskő ezt követően a birtokos ugyancsak Péter nevű fiának kezén volt, aki 1310 körül – rosszul mérve fel az erőviszonyokat – Csák Máté oligarcha pártjára állt, és várát is rendelkezésére bocsátotta. Ezért azt I. Károly király hamarosan elkobozta tőle, és legkésőbb 1324-ben kedvelt hívének, Szécsényi Tamásnak adományozta. Nem tudjuk, hogy érte-e további ostrom, de 1327-ben már csak felhagyott erősségként emlékeznek meg róla, s a korábban hozzá tartozó falvakat Somoskő várához csatolták. Történeti szerepe ezzel véget ért, ma még ismeretlen részleteit, építéstörténetét egykor egy ásatás derítheti majd fel.

Nováki Gyula–Feld István–Guba Szilvia–Mordovin Maxim–Sárközy Sebestyén: Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig. Budapest–Salgótarján, 2017. 66–67.

Baglyaskő vára - Hatalom házai